A tudósok arra törekedtek, hogy kiderítsék, az ülőmunka, a rendszertelen időbeosztással és a technológiától való függéssel párosulva, hogyan befolyásolja a dolgozók alvását.
Ennek érdekében tanulmányt szerveztek több intézet munkatársának részvételével.
Körülbelül 10 éven keresztül közel 1300 alkalmazottat figyeltek meg teljes munkaidőben, ami körülbelül heti 46 órát jelent.
A következő szempontokat követtük nyomon: milyen rendszeresen alszik egy személy, mennyi idő alatt alszik el, szenved-e álmatlanságtól, mennyire fáradt napközben, milyen gyakran alszik és mennyi ideig alszik.
Ennek eredményeként az összes alanyt három csoportra osztották az „alvási fenotípusok” szerint.
Fotó:
Az első csoport egyébként a legnagyobb (57%), és mind a hat paraméterben a jól alvó, egészséges alvású embereket foglalta magában.
A második csoport a dolgozók negyedével az aludni vágyókból alakult ki.
Ezek az emberek gyakran alszanak napközben, és hétvégén több időt töltenek az ágyban, hogy eleget aludjanak.
A fennmaradó munkavállalók 18%-át álmatlanságban szenvedőknek minősítették.
Kiderült, hogy számos alvásproblémával küzdenek, sokat alszanak, fáradtnak érezték magukat, és nehezen tudnak elaludni.
A kutatók rájöttek, hogy kapcsolat van a modern munka sajátosságai és ez az alvási szokás között.
Így azoknak az embereknek, akik ülőbben dolgoztak, 37%-kal nagyobb valószínűséggel voltak alvásproblémák, ami álmatlanság kialakulásához vezethet.